Balatonfüred határában a Tamás-hegy alján fekvésének és kiépítettségének köszönheti ismertségét Magyarország legkisebb, idegenforgalom számára megnyitott barlangja, a Lóczy barlang. A Lóczy barlangra nem az óriás méretek vagy a dús cseppkőképződmények a jellemzőek, hanem az évmilliókkal ezelőtt leülepedett mészkő rétegződése és az üreg keletkezésére utaló formák. A Lóczy barlang kialakulásában feltehetően az alulról feltörő melegvizeknek lehetett döntő szerepük. A 120 m hosszú és 19,3 m mély Lóczy barlangot szép és változatos oldásformák, a hegy felépítését bemutató vékonyréteges mészkőfalak jellemzik. A rétegeken a meleg vízből kicsapódott aragonit borsókövek láthatók. Az idegenforgalom számára villanyvilágítással, jó utakkal ellátott Lóczy barlangra nem az óriás méretek vagy a dús cseppkőképződmények a jellemzőek, hanem az évmilliókkal ezelőtt leülepedett mészkő rétegződése és az üreg keletkezésére utaló formák. A Lóczy barlang kialakulásában feltehetően az alulról feltörő melegvizeknek lehetett döntő szerepük. A rétegeken az aragonit borsókövek különleges látványt nyújtanak. A Lóczy barlangot 1882-ben fedezték fel, 1934-ben építették ki. És Id. Lóczy Lajosról a híres Balaton-kutatóról nevezték el, aki támogatta a hazai barlangkutatást is. A Lóczy-barlang a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. A Lóczy barlang levegőjének hőmérséklete nyáron 11,0-13,0 Celsius-fok, télen 6,0-10,0 Celsius-fok között váltakozik. A túraidő kb. 20 perces.
Az idegenforgalom számára villanyvilágítással, jó utakkal ellátott Oldási képességüket fokozta a föld mélyéből utóvulkáni hatásként feltörő gázok nagy szénsavtartalma, amit valószínűsítenek a Balatonfüred környékén mai napig is fakadó savanyúvizek . A barlangot id. Lóczy Lajosról a nagy balaton-kutatóról nevezték el, aki a hazai barlangkutatásnak is lelkes támogatója volt.